A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család címere (OSZK)

A sárvár-felsővidéki gróf Széchényi család címere (OSZK)

A könyvgyűjtő – a kezdetek

Széchényi Ferenc 1774-ben fivére, József halála után örökölte a családi birtokokat, s Festetics Juliannával 1777-ben kötött házassága révén azokat tovább gyarapította. Kezdettől fogva nagy gondot fordított az elődöktől átvett horpácsi kastélyban található könyvtárra. A családi bibliotéka rendezésével és további gondozásával először Hajnóczy Józsefet (1757–1795), az 1779 elején szolgálatába lépő fiatal ügyvédet bízta meg Széchényi.


Hajnóczy uradalmi ügyvédként foglalkozott a Széchényi család jogi- és pénzügyeivel, intézte a gróf széles körű hazai és külföldi levelezését, rendezte könyvtárát és levéltárát, s nagyszerű lehetőséget kapott a magyar történelem és jogtörténet tanulmányozására az itt található gazdag forrásanyag birtokában. Széchényi szolgálatában vált a magyar jogtörténet elsőrangú szakértőjévé, elméleti jogtudóssá. Hajnóczy jelentős szerepet játszott a Széchényi-könyvgyűjtemény gondozásában: rendezte, feldolgozta annak állományát, de a továbbfejlesztésének elveit is kidolgozta. Az európai irodalomban igen tájékozott titkár javaslatot tett a könyvbeszerzésekre, s a kéziratok gyűjtését is ő kezdte el. 1780 elején készült el a könyvállományt jegyzékbe foglaló szakkatalógussal, – ez az ún. Soproni katalógus –, amelynek csak egy kis töredéke maradt fenn, feltehetőleg ez is fogalmazvány.


Amikor 1784-ben Széchényi titkára lett, ismét rendezte és katalogizálta az új beszerzéseket és a levéltár anyagát. Széchényi az ő közvetítésével rendelte meg a kívánt könyveket a bécsi könyvkereskedőtől, a Wiener Zeitung-ot szerkesztő jozefinista Conrad Dominik Bartsch-tól – Hajnóczy gyarapítási elvei alapján, aki a gróf könyvtárát az 1784–1786 közötti időszakban: főként az európai felvilágosodás neves szerzőinek műveit, a korabeli tudományosság jelentős kézikönyveit, francia és német történeti, jogi, politikai, közgazdasági munkákat, folyóiratokat vásárolt.